A 4 napos munkahét egy új trend a munkaerőpiacon, ami a hagyományos 40 órás munkahét 32 órára való csökkentését jelenti, a teljes munkaidőért járó fizetésért. Óriási verseny zajlik a jó munkaerőért, így a munkáltatók egyre inkább törekednek kiszolgálni a munkavállalók igényeit. Az egyik legfőbb szükségletnek mutatkozik napjainkban a munka és a magánélet egyensúlya, ami korábban az otthoni munkavégzéssel még fenntartható volt, de mostanság már kevésbé bizonyul kielégítőnek ez a megoldás. A 4 napos munkahét lehet az új home office?
Első hallásra felmerülhet a kérdés, hogy mire jó a 4 napos munkahét. Elsősorban a következő területeken mutatkoznak meg a rövidített munkaidő előnyei:
- Munka-magánélet egyensúly kialakulása
- Kiégés csökkenése
- Produktivitás növekedése
Valóban csábító a 4 napos munkahét hozadéka, éppen ezért nem is új keletű ez a téma. Az USA-ban például régebb óta kísérleteznek vele, és már néhány nyugat-európai országban sem olyan idegen a 4 napos munkahét gondolata, mint hazánkban.
Az ismeretlenség ellenére a DreamJo.bs nem reprezentatív felmérésében (2019) a megkérdezettek 48%-a választaná a 4 napos munkahetet a korlátlan szabadság és a korlátlan home office lehetőségeivel szemben. A korlátan home office-t 32%, míg a korlátlan szabadságot 20% választotta.
A Workforce at Kronos 2018-ban egy átfogó globális kutatást végzett a 4 napos munkahétről és számos beszédes adattal gazdagította ezt a témakört. Íme néhány példa:
- Az USA-ban a megkérdezettek 40%-a,
- globálisan a megkérdezettek harmada váltana szívesen 4 napos munkahétre.
- 20%-uk három napra esküszik,
- 28% pedig maradna az 5 napos munkahétnél.
Eltérő országok, más-más feladatkörök és különböző személyiségtípusok állnak a válaszok megoszlása mögött, de még így is világszerte a munkavállalók több, mint háromnegyedének (78%) kevesebb, mint 7 óra is elegendő lenne a napi feladatai elvégzéséhez. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy a kutatásban résztvevők szinte fele (45%) kevesebb, mint 5 óra alatt is ledolgozná a napi munkáját.
A kutatás felelősei szerint a mai munkavállaló egyre tudatosabb a munkáját illetően és egyre nagyobb kontrollt szeretne gyakorolni a munkája felett. Tisztában van azzal is, hogy hogyan, mikor és mire használja fel az idejét, így azt is jól felméri, hogy mi az, ami feleslegesen rabolja a perceit a rendelkezésére álló 8 órából.
TOP időrabló tevékenységek egy munkanap során:
- A munkaidő 22%-át a hibák helyreállítása
- 17%-át az adminisztráció,
- 12%-át a meetingek
- 11 %-át emailezés
- másik 11%-át az ügyfél kapcsolattartás
- és 8,1%-át a kollégákkal való beszélgetések tehetik ki.
A munkavállalók 41%-a napi 1 órát, 40%-a pedig több, mint 1 órát veszít a munkaidejéből a fenti tevékenységek miatt.
Felmerül a kérdés, hogy a 4 napos munkaidő lehet-e egy generációs sajátosság, ezért a munkaidő megoszlását generációkra lebontva is mérték. Minden generációban egyenlően megmutatkozik az időrabló tevékenységek jelensége, de különbség mutatkozik abban, hogy mit találnak „feleslegesnek” az egyes korosztályok. A „baby boomerek” csoportjában a mások által okozott hiba helyrehozása veszi el a legtöbb időt, míg az Y és a Z generáció szerint a meetingek hegye a legnagyobb időpocsékolás.
A kutatás alapján a 8 órás munkaidőből átlagosan 4 órát dolgozunk érdemben. Ez az eredmény validálni tudja a heti munkaidő csökkentését. Az eredeti cél a napi 8 óra redukálása minimum 6 órára és/ vagy a heti 5 munkanap csökkentése 4 napra, de több variáció is létezik a munkaidő rövidítésének megvalósítására:
A Killer Visual Strategies 4 napba tömörítette a teljes munkaidőt, így náluk napi 10 órát, heti 4 napban dolgoznak a munkavállalók. Azért is kísérleteznek ezzel a feltétellel, mert úgy gondolják, ez a minta követhetőbb például azoknál a munkahelyeknél, ahol váltott műszakokban dolgoznak az emberek. A megnövekedett jelentkezői számaikból úgy tűnik, ez a verzió is kedvelt a munkavállalók által.
2017-ben PDQ.com nevű szoftverfejlesztő cégnél a CEO, Sean Anderson alaposan szemügyre véve a dolgozók kivett szabadságait és a produktívan töltött munkaórákat, azt látta, hogy az alkalmazottak többsége péntekenként csak fél napokat dolgozik. Ezért fél napot elengedve, hivatalosan is bevezette a 36 órás munkahetet. Az elmúlt két év tapasztalata alapján úgy értékeli a helyzetet, hogy a produktivitás ugyan nem nőtt, viszont nem is csökkent, a dolgozók azonban imádják a 36 órás munkahetet, továbbá nincs problémájuk az új munkaerő toborzásával sem, a kiválasztási folyamat ugyanis több mint a felére csökkent (6 hónapról 2-3 hónapra).
Az alternatív próbálkozások is arra utalnak, hogy a munkaidő hivatalos csökkentése nem egy egyszerű változtatás a szervezet életében. Több buktatója is lehet és számos kérdést von maga után ez a szervezeti döntés – mindez egy korábbi cikkünkben olvasható. Abból, hogy több irányból igyekeznek a munkaadók megközelíteni a rövidebb munkaidő kérdéskörét, látható, hogy tudatosult a vállalatokban, mekkora versenyelőnyt jelenthet számukra, ha egyedülálló módon támogatják a munka-magánélet egyensúlyát, és ha egyszer elindul a 4 napos munkahét lavinája, hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ha nem gurulnak vele.
További példák a 4 napos munkahétre itt.
Nálatok is rövidített munkahét van? Vagy ismertek olyan hazai munkahelyet, ahol rövidített munkahetet alkalmaznak? Írjatok nekünk a hello@dreamjo.bs címre, hogy bemutathassuk a hazai jó példákat is.
Képforrás: unsplash.com
