A zöld ötven árnyalata I. - Három ok, amiért bukhat a céges zöldítés.

A zöld ötven árnyalata I. - Három ok, amiért bukhat a céges zöldítés.
Dreamjo.bs
2019.12.18

Világnézettől függetlenül tény, hogy a környezetvédelem újra az érdeklődés középpontjába került. 2019-ben az év szava a klímasztrájk lett (2018-ban az „egyszer használatos”), ami nem rossz ahhoz képest, hogy először 2015-ben jegyezték fel magát a kifejezést is. A trend, a mezőgazdaságtól kezdve, az autóiparon keresztül egészen a pénzügyi szektorig, a gazdaság szinte minden szektorába begyűrűzött, csak idő kérdése volt, hogy mikor éri el a munkaerőpiacokat is. A profession.hu kutatása szerint a munkavállalók 82 százaléka számára már ma is fontos, hogy munkahelyük környezettudatosan működjön. A „Z” generáció számára pedig, akik épp mostanában állnak munkába, rendkívüli módon felértékelődött egy-egy cég társadalmi szerepvállalása is, amelybe bőven beletartozik a fenntarthatóság. Tehát klímaszkepticizmus ide vagy oda számolni kell vele. De miért lett ez ilyen fontos?

Két dolog miatt.

Először is, a pusztítás mértéke elérte az ingerküszöböt. Az ész nélküli fogyasztás elképesztő mennyiségű hulladéktermeléssel járt, amely kielégítő kezelése nem történt meg. Ugyan van némi újrahasznosítás, de a legnagyobb részét vagy elégetik, vagy elszállítatják valahová máshová, de szigorúan a bolygón belül valahová. És úgy látszik, a bolygó kezd megtelni. Egyre másra jönnek a képek a műanyagtól haldokló állatokról vagy a hömpölygő szemétfolyamokról. Nem beszélve az erdőtüzek, áradások és aszályok képében jelentkező, egyre szélsőségesebb időjárásról. Szóval ez az első ok.

A második ok pedig az életcél. Egy tanárom szokta mondani, hogy "Mindenkinek le kell lőnie a maga oroszlánját, még akkor is, ha nem jut el Afrikába".  Lehet, hogy nem ez a leghelyénvalóbb idézet egy zöldmunkahelyekről szóló cikkben, de a lényege, hogy minden generáció keresi a saját, nagy életfeladatát. Nem véletlen, hogy ez most a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc. Az új generáció egy jó részének, akikben a világmegváltás szándéka amúgy is magasabb fordulatszámon pörög, bizony nem mindegy, hogy kinek dolgozik. Szauronnak vagy a Gyűrű Szövetségének.

A fenti trendek persze sok cég számára nyilvánvalóak és sokszor változtatnak is.  Mi lehet az oka, hogy mégsem válik be? Erre három válasz is elképzelhető:

Nem kommunikálsz

Munkapszichológiai alapvetés, hogy ha nincs információ, akkor a munkavállaló gyárt magának. És abból gyárt, ami elérhető. De ugyanez igaz a fogyasztóra is. Tehát ha egy cég, akár egyéb célból is, érdemben tesz a környezetvédelemért, például hatékonyabban használja fel az erőforrásokat, fenntarthatóbb módon kezeli a hulladékot és egyébként már csak a méretéből adódóan is mérhető volumenű irodai zöldítéseket hajt végre, ne titkolja el. Létezik egy kognitív torzítás, amely meglehetősen elterjedt, különösen a marketing világában. Az a neve, hogy dicsfényhatás vagy holdudvarhatás. Lényege, hogy egy személy, dolog vagy tárgy pozitív tulajdonsága alapján következtetünk a személy, dolog vagy tárgy többi tulajdonságára is. Ha van köztük kapcsolat, ha nincs. Például egy híres, szép vagy okos ember pozitív értéke asszociálódik, mondjuk egy reklámozott termékkel, mintegy dicsfényként vetülve rá. A jelenséget számos területen, így a vállalkozások esetében is, igazolták és létezik ellentét párja is, mikor egy rossz tulajdonságból következtetünk az összes többi tulajdonságra. És hát az élet kegyetlen. Vannak szakmák, szektorok, cégek, amelyek ha megszakadnak, sem tudják magukat kellően elkötelezettnek láttatni, míg vannak, akiket alapból zöldnek lát a társadalom, szinte fenntartások nélkül.  Tipikus példa mondjuk a gyors éttermek, amelyek egy-egy zöld intézkedése komoly hatással jár, de bármit is tesznek, sosem lesznek olyan imádnivalóak, mint mondjuk Bözsi néni a bio szilvájával. A zöldítésnek azonban több féle szintje és formája van, pláne az érdemi zöldítésnek. Éppen ezért, ha a vállalkozás tesz ilyen intézkedéseket, akkor saját érdeke, de még inkább a társadalomé, hogy erről tájékoztasson. És hitelesen tájékoztasson.

Nem azt kommunikálod

A kommunikáció egyik szabálya, hogy akkor is kommunikálsz, ha nem beszélsz. Illetve nem biztos, hogy azt kommunikálod, amit szeretnél.  Ez igaz a vállalatokra is. Az a munkavállaló, akinek számít, hogy egy cég zöld-e vagy sem, általában a tudatosabb munkavállalók közül kerül ki. Higgyük el, hamar levágja, ha valamelyik munkaadó csak azért zöldít, mert jól mutat. Nem véletlen, hogy a dolgozók környezettudatos cselekvéseivel, egy bizonyos viselkedésen keresztül (erről később), az észlelt szervezeti igazságosság és az észlelt szervezeti értékek vannak szoros kapcsolatban. És a hangsúly az észlelten van. Lehet, hogy a vállalatnak van a legszívszorítóbb fenntarthatósági stratégiája a placcon, de ha azt látják a munkavállalók, hogy a vezető az egészet a pokolba kívánja és egyébként, ahol lehet, elmondja, hogy régen még dinoszauruszok masíroztak a Kárpát-medencében és a Feszty-körkép helyén meg tenger hullámzott, na akkor a munkavállalók sem fognak hinni benne. És ez nem csak a munkaerő toborozás céljából elkövetett zöldítésre igaz. Ma már a szabványok is komoly minőségi és környezetvédelmi előírásokkal rendelkeznek, és ha a trend folytatódik, akkor ez fokozódni fog. Az előírásokat azonban az ember tartja be. Ha egyébként a papírok szintjén teljesen le is van fedve az ügy, a légkör azonban azt sugallja, hogy „jól van az úgy”, szintén nem lehet sok jóra számítani. Az alkalmazottak elkötelezettsége nélkül a céges környezetvédelem csupán szimbolikus, ünnepélyes és lényegtelen tevékenységé válik, aminek csekély eredménye lesz. Nem beszélve az új munkaerő csalódottságáról.

Valami mást rejtegetsz

Végül, de nem utolsó sorban el kell mondani, hogy a céges zöldítés meglehetősen rossz szépségtapasz. Ha csak azért használja valaki, hogy a mérgező munkahelyi légkört, a munkaerőhiányt, a rossz fizetést vagy a vezetés hibáit stb. takargassa vele, az sem fog működni. Számos példát ismerek, ahol lecserélték a műanyagflakonos ásványvizet és mindenkinek járt a céges bögre, ugyanakkor továbbra sem látszanak ki az „önként vállalt” túlórából. Vagy, ahol rendszeres a madarak és fák napi szemétszedés, de olyan mértékű stressznek vannak kitéve a munkavállalók, hogy a fenntarthatóság valójában nem tud a munkahelyi kultúra részévé válni.  Sőt, sokszor a HR vagy a marketingosztály egy újabb időrabló, pénzpazarló agymenésének tekintik a munkavállalók. És nemhogy pozitívan, elősegítve a környezetbarát működést, hanem ellenségesen, sokszor szabotálva viszonyulnak a zöldítésekhez. Így üzenve a vezetésnek, hogy máshol van a baj.

Összességében, tetszik vagy sem, a munkahelyi környezetvédelem a következő évek egyik fontos kérdése lesz. Persze ma még rengeteg a pótcselekvés meg a marketinghúzás, de ezek csak ideig-óráig működnek és esetenként többet ártanak, mint használnak. Különösen, ha az új generációról van szó.  Hogy milyen új és/vagy hatékonyabb formái lehetnek a céges zöldítésnek arról egy következő cikkben lesz szó.


 

Vendégszezrő: Csizmadia Máté, a Zöld Pszichológia blog szerzője, agrárközgazdász, pszichológus.

Képforrás: pexels.com

Források: 1, 2, 3

Állást hirdetnél?

Szeretnétek Ti is ilyen menő cégprofilokkal és álláshirdetésekkel megjelenni a DreamJo.bs oldalán?

Mutasd meg miért jó Nálatok dolgozni, majd találd meg velünk könnyen és gyorsan a hozzád legjobban illő kollégákat!

Állást keresel?

A DreamJo.bs más, mint a többi állásportál. Mi segítünk, hogy valóban olyan helyen találj munkát, amit bírni fogsz!

Még keresed az álomállásod? Segítünk megtalálni!