Az állásinterjúkon kétségtelenül vannak olyan visszatérő kérdések, amiket a hátunk közepére sem kívánunk, mégis muszáj anélkül megválaszolnunk azokat, hogy mindez látszódna rajtunk. Jogosan tehetjük fel a kérdést néhány interjú után, hogy miért traktálnak minket ugyanazokkal a buta kérdésekkel a hiring managerek. Ha megértjük a motivációjukat, mi is sikeresen jöhetünk ki ezekből a helyzetekből.
Fontos tudnunk, hogy a kiválasztást végző szakembereknek sincs könnyű dolguk. Sok recruiter nem kapja meg a felkészültségéhez szükséges tréningeket, így eszközeik hiányában ugyanazokat a sablon kérdéseket ismételgetik, de higgyük el, mindannyiunk közül ők unják ezt a legjobban.
Az az igazság, hogy a jól bevált kérdéseiket valamikor okkal kezdték el feltenni a szakemberek, azokkal ugyanis a személyiség különböző jegyeit igyekeztek megismerni. Hiszen a releváns tapasztalat és tudás csupán csak egy belépő egy új álláshoz, a sikeres felvétel a személyiségünknek tudható be. És nincs is annál szomorúbb eset, mint amikor megvan bennünk minden ahhoz, hogy helytálljunk az adott pozícióban, és beilleszkedjünk a csapatba, de sajnálatos módon – például lámpaláz miatt – ezt nem tudtuk megmutatni akkor és ott, amikor lehetőség volt rá.
A saját sikerünk érdekében vonatkoztassunk el attól, hogy ezek a bizonyos idegőrlő kérdések mennyire fárasztóak, és értsük meg mi áll a hátterükben. De melyek is azok a kérdések, amiktől borsódzik a hátunk?
Mi volt az eddigi legnagyobb kihívás, amit sikeresen megoldottál, és hogyan?
Az erre a kérdésre adott válaszodból fog kiderülni, hogy valóban képes leszel-e elvégezni a jövendő feladataidat. Itt kell megmutatnod, milyen hatékony vagy, és hogyan reagálsz a váratlan helyzetekre. Ha nincs ilyen tapasztalatod, esetleg kiszínezhetsz egy korábbi hasonló helyzetet, amiről pontosan tudod, hogyan kezelted volna helyesen, ha tovább fajult volna. A lényeg, hogy a történetmesélés során világosan vázold fel a problémát és a te megoldásodat.
Mire vagy büszke a munkád során?
Ebből a válaszodból kiderül, hogy milyen értékek mentén dolgozol, és mi az, amitől számodra értelmessé válik a munka. Nagyon fontos az itt adott válaszod a végső döntés szempontjából, hiszen megmutatja, hogy azonos-e az értékrended a csapatéval.
Hol látod magad 5 év múlva?
Sokan nem szeretjük ezt a kérdést, pedig ha végiggondoljuk, nem is annyira ördögtől való, és viszonylag korrekt lenne saját magunkkal szemben is, ha valamiféle tervünk, célunk lenne az életben. A kérdező ebben az esetben arra kíváncsi, hogy a távoli céljaidhoz hogyan illeszkedik a jelenlegi pályázatod. Ez segítségére lehet felmérni a valódi motivációdat.
Miért szeretnéd ezt az állást?
Gyakran megtorpanunk ennél a kérdésnél, mert nem számítotunk rá, hogy még ezt is magyarázni kell. De a pillanatnyi zavartság ellenére is magabiztosan kell válaszolnunk. Az interjúztató itt arra keres bizonyítékot, hogy nem a pénz az egyetlen tényező, ami motivál téged. Szeretné tudni, hogy nem csábulsz el az első adandó jobb lehetőségnél, vagyis képes leszel elköteleződni a munkahelyed iránt. Válaszodban azt fejtsd ki, milyen pontokon keresztül tudsz kapcsolódni a cég kultúrájához.
Ez az a válasz, ahol szerencsés, ha mutatsz némi érzelmet. Itt mondhatod el, hogy te tényleg szereted a terméket, vagy hogy jó tapasztalataid vannak a szolgáltatással. Mesélhetsz arról, hogy neked is szívügyed valami, ami a cégnek is, például a környezettudatosság, vagy kiemelheted, milyen hálás lennél az általuk nyújtottakért, például a rugalmas időbeosztásért, hiszen neked is van családod, és így tovább.
Miért téged válasszunk?
Akármennyire is kellemetlen, itt el kell adnod magad. Méghozzá úgy, hogy nem tudod, kikkel versenyzel a pozícióért. Nincs abban semmi szégyellni való, ha bevallod, hogy számodra nem természetes válaszolni erre a kérdésre, és már folytathatod is úgy, hogy „ de tisztában vagy a saját erősségeiddel, amik a következők...”. Ebből bárki láthatja, hogy nem vagy hivalkodó, de jól ismered magad, és tudod, melyik képességeidre támaszkodhatsz.
Vagy akár elmondhatod, főleg pályakezdőként, hogy még nem tartasz ott, ahol szeretnél, és hozzáteheted, hogy ez az a munkahely és ez az a pozíció, ahol úgy látod, fejlődhetsz és elérheted személyes céljaidat.
Mondj három rossz és három jó tulajdonságot magadról!
Ez a kérdés ebben a formában tényleg amatőr. Egyik elegánsabb alternatívája a „Mit mondanának rólad a kollégáid?”, ami rögtön más megvilágításba helyezi ezt a kérdést, de még így is úgy érezhetjük magunkat, mint a húspiacon. Mivel nincs opciónk passzolni, ezúttal is ügyesen kell válaszolnunk. Itt most nem arra kíváncsiak, hogy „hangosan rágok”, vagy hogy „jól öltözködöm”, hanem arra, hogy sorold fel azokat az erényeidet, amik valóban kamatoztathatók a munkád során. Ne feledkezz meg a negatívumokról sem, de ne lendülj bele a felsorolásukba, és semmiképp se azokkal kezdd a mondókádat.
És neked van hozzánk kérdésed?
Véletlensül se mondd, hogy nincs. A saját kérdésed árulkodhat a gondolatmenetedről. Ha esetleg nem gondolkodtál közben, és nem fogalmazódott meg benned egyetlen kérdés sem, mindig legyen a tarsolyodban 2-3 kérdés, amit ilyenkor feltehetsz, hogy lássák érdeklődsz, és az elmúlt egy órában is pörögtek az agytekervényeid.
Képforrás: pexels.com
