Az automatizáció és a digitalitás virágzásának köszönhetően évről évre elcsodálkozunk a technikai fejlődésen. Soha nem látott mennyiségű információ terjed sosem tapasztalt sebességgel. Az elképesztő ütemű fejlődésnek köszönhetően az, amit ma megtanulunk, lehet, hogy holnap már nem érvényes. Mindez egy új létezési formába kényszerít minket. De vajon miben más az élet a VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous) világában?
A VUCA elnevezés a világ változékonyságára, bizonytalanságára, komplexitására és többértelműségére utal. Ez a fajta környezet egyértelműen új kihívásokat állít elénk, ami leginkább talán a munka és tanulás területén nyilvánul meg.
Ha ismerjük a VUCA világ működését, megérthetjük napjaink munkaerőpiaci változásait is, mint például a karrierváltás egyre gyakoribb, ma már természetesnek mondható jelenségét, vagy a gig economy vagy „hakni gazdaság” (lényege, hogy egy online felületen keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek) népszerűségét.
Sőt, ha sikerül viszonylag jól kiismernünk magunkat a VUCA világában, és úgymond „VUCA-ready”-vé válunk, azaz VUCA-ra készen állunk, még versenyelőnyre is szert tehetünk a munkaerőpiacon, legyünk akár munkavállalók vagy munkáltatók.
Nézzük meg kicsit közelebbről, mit takarnak a VUCA elemei:
Változékonyság
A világ dolgai állandó változásban vannak. Talán kissé magasztos, de igaz, hogy az egyetlen biztos dolog ma a változás. A változás egy természetes jelenség, időről időre még a változás módja, mértéke is megváltozik. Ami igaz ma, nem biztos, hogy igaz lesz holnap is. Ami az idei év legsikeresebb üzlete, nem biztos, hogy piacképes lesz 2 év múlva is. Így amikor 5 éves tervet készítünk üzletünkre, gondoljuk át, nem lenne-e hasznosabb csak a következő 1 évet megtervezni, azt azonban minél pontosabban, kalkulálva a változással, a nem várt eseményekkel is.
Bizonytalanság
A jövőnk talán még sosem volt ennyire kiszámíthatatlan, mint manapság. A pillangóhatás jogosabb, mint valaha, hiszen a globalizáció hatására egészen apró változások világszintű változásokká alakulhatnak. Gondoljunk bele, a 2008-as gazdasági válságot az egész világ megérezte. Bár utólag egyértelmű, hogy bekövetkezése borítékolva volt, akkor - egy maréknyi szakértő kivételével - mégsem látták előre.
Komplexitás
Az ok-okozati láncok ma végeláthatatlan, bonyolult összefüggésekké szerveződtek. Ha egy cég korábban hirdetni szerette volna a termékét, megvásárolt magának egy hirdetési felületet a legrelevánsabb nyomtatott sajtóban, esetleg megjelent a TV-ben, rádióban. Ma ehelyett a programozott hirdetések útvesztőiben, nem kevés pénzért szurkolunk azért, hogy hátha megjelenik a hirdetésünk a megfelelő emberek képernyőjén. Akármerre is nézünk, egyre bonyolultabb, szerteágazóbb rendszerekkel találkozunk, melyek használata szakértelmet igényel.
Többértelműség
Az internetet böngészve könnyedén és gyorsan találhatunk olyan információkat, melyek válaszolnak egy-egy kérdésünkre, azonban a válaszok ellenkezőjére rákeresve is számos meggyőző szemponttal találkozhatunk. Honnan tudhatnánk, mi az igazság? Egyre nehezebb állást foglalnunk valamiben, hiszen az éremnek ma már nem csak kettő, hanem több oldala is van. Egy szakterület képviselői már nem rendelkeznek kizárólagos tudással, hiszen az online tudástár mindenkinek elérhetővé vált.
Mi történik az emberrel a VUCA világában?
Az elmosódott viszonyítási pontok miatt nehezebb megfogalmazni, hogy kik vagyunk mi: mi az, ami jó bennünk, és mi az, ami kevésbé. Hogy mi a rossz és mi a jó, az ma egyre több nézőpontból értékelhető, így egyre kevésbé megállapítható. Honnan is kellene tudnunk, hogy mi ma a leghasznosabb, legígéretesebb szakma napjainkban, vagy hogy mi magunk, jól végezzük-e a munkánkat, valódi értéket teremtünk-e, és hogy tényleg van-e értelme annak, amit csinálunk.
Az ELTE Online Hallgatói Magazinjában a következőt olvashatjuk:
"2011-ben az IBM robotja megnyer egy műveltségi versenyt. Az Alfa 2015-ben legyőzi a legjobb Go-játékosokat. 2017-et írunk, amikor az Alfa Zero megveri az Alfát, mert már hálózatos rendszerben tudja saját magát tanítani, így „ő” négy óra alatt meg tud tanulni sakkozni. Szinte követhetetlen mértékű ez a technikai fejlődés, aminek vívmányai megkönnyítik, jobbá teszik életünket, ugyanakkor tovább fokozzák a bizonytalanságot is ‒ hiszen felmerül a kérdés, hogy hol van ebben a fejlődésben az Ember szerepe? Szükség van-e még „ránk”? Miben lehet versenyelőnyünk? Versenyben tudunk-e egyáltalán maradni?"
Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan válhat az ember hasznossá a VUCA világ számára. Melyik az a szakterület, az a tudás, ami némi bizonyosságot nyújthat ebben a kiszámíthatatlan környezetben. És ha annak birtokában vagyunk, még akkor sem egyértelmű, hogy hogyan lehetünk sikeresek. Ezekkel a kérdésekkel egy korábbi írásunkban is foglalkozunk.
A VUCA kutatói négy olyan tulajdonságot, készséget azonosítottak, melyek bár korábban is fontosak voltak, ebben az ingoványos környezetben különösen felértékelődtek. Ezek a bátorság, a megértés és elfogadás, a vízió alkotás képessége és az alkamazkodó készség. Azok a szervezetek fognak hosszú távon fennmaradni, akik mögött olyan emberek állnak, akik el tudják fogadni az előre nem látott változást, képesek megérteni és kezelni a komplex problémát, és mernek kockázatot vállalni azáltal, hogy több kínálkozó megoldás közül egyel megpróbálkoznak. Mindezt a legkönnyebben úgy tudjuk véghez vinni, ha konkrét céljaink vannak, melyek felé az őszinte, belső motivációnk hajt.
Nem biztos, hogy a VUCA világ elmélete adja a legjobb magyarázatot korunk kérdéseire, hiszen maga az elmélet is kimondja, hogy megeshet, hogy holnap már másképp gondolkodunk minderről. A VUCA értelmezés segítségével azonban átláthatunk valamennyire a káoszon, és elindulhatunk az egyik legjobb megküzdési stratégiánk kialakítása felé.
Képforrás: pexels.com
